A világ egy részén a születésnap mellett a névnap megünneplése is szokás. Ekkor az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja, barátai megünneplik. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul. A névnap, mint minden más jeles nap, alkalom az ünneplésre. Egyes nevekhez verses gyűjtemények és névnapi köszöntők, rigmusok továbbá tréfás szólások, kifejezések kapcsolódnak.
A névnapok ünneplése számos nép körében elterjedt. A magyarok hagyományosan felköszöntik a családtagjaikat, munkatársaikat, ismerőseiket névnapjukon, bár a névnap általában kevésbé fontos mint a születésnap. A családtagok, barátok gyakran meg is ajándékozzák egymást a névnapjukon, a nőket általában virággal. A magyarokon kívül megünneplik a névnapokat például a csehek, lengyelek, oroszok, románok, szlovákok, valamint a skandináv és a balti országok lakói. Egyes országokban a névnap ugyanolyan fontos ünnep, mint a születésnap (pl. Lengyelországban). Nem ünnepelnek névnapot viszont például az angolszász országokban, Franciaországban, Hollandiában vagy Németországban. A balkáni országok közül az ortodox hanyományú népeknél (pl. bolgárok, görögök, szerbek) az egyes szentek ünnepnapján elterjedt szokás a névnap ünneplése, a katolikus népeknél (horvátok, szlovének) ugyanakkor a névnap ünneplése mára kiment a divatból.
Egy közkedvelt köszöntődal szövege: Egy szál virágot hoztunk mi néked, azt is szívünkben rejtettük el. Ez a virág a hála virága, amely nem hervad sohasem el!
A mai ünnep kedves nekünk. Vidám örömmel ünnepelünk. Foglaljuk dalba szívünk szavát: Az Isten éltessen még soká!
|
