A legtöbb embernek az ünnepi dekoráció legfontosabb kelléke a hó. Sajnos ezt sem megvenni, sem otthon elkészíteni nem lehet, pedig a karácsonynak sokkal jobb hangulatot kölcsönöz.
A karácsony legfontosabb eleme a karácsonyfa. Ez egy fenyőfa, melyet karácsony napján díszítenek fel. Isten ajándékozó szeretetére utal szimbóluma. Örökzöldje az örökkévalóságot, háromszög formája a Szentháromságot jelképezi. A rajta lévő gyertya a világosságra utal, a tetején a csillag a betlehemi csillagra, az angyal pedig Isten és az ember kapcsolatára. Régen gyümölcsöket (dió, alma, füge) és édességeket (cukrot és mézes süteményeket) aggattak rá. A rajta lévő szalagok, papírláncok a kígyóra - vagyis uralma megtörésére utalnak. Ma már kevesen készítenek saját dekorációt a fenyőfára, és a díszek említett jelentésével is kevesen vannak tisztában. Általában boltban vásárolt színes üveggömböket, égősorokat, és előre elkészített szaloncukrokat teszünk a karácsonyfára. (Utóbbival csak Magyarországon díszítik a fákat.)
A karácsonyfa állításának története pár száz évre nyúlik vissza. De elődje több ezer éves. Az ún.: termőág fontos jelkép volt már a kereszténység elterjedése előtt is. A napfordulóhoz kötötték, tavaszhozó, megújulást jelképező szimbólum. Egyszerre vonatkozott a természet és az ember megújulására is. A XVI. században a reformáció eredményezte, hogy a templomi szertartások mellett az otthonokba is bekerültek az ünnepi kellékek. A karácsonyfa feldíszítésének gyakorlata későbbi, a XVIII. századból, az evangélikusoktól ered. Magyarországra Ausztrián keresztül Németországból terjed át az 1800-as évek első felében.
Sokan már jóval karácsony előtt megkezdik otthonuk szépítését, karácsonyi díszbe öltöztetését. A gazdagabb városokban, falvakban az utcákat, főtereket is feldíszítik, általában égősorokkal, futófénnyel. Az önkormányzatok mellett cégek is költenek karácsonyi dekorációra. A legkorábban (már októberben) a bevásárlóközpontokban, boltokban lehet találkozni karácsonyi díszítéssel.
|
